|
Az igék 1. Az igék határozzák meg cselekedeteinket, viszik tovább a cselekvést és határozzák meg a cselekvés idejét. A német nyelvben számos igeidő létezik, most ezekkel fogunk megismerkedni. 1. A jelen idő / Präsens Akkor beszélünk jelen időről, ha a cselekvés, történés a jelenben, nagyon kis idő intervallum között megy végbe. Emellett általánosságban is használjuk. Az igéket a személyes névmás alany esete alapján ragozzuk. Három részre oszthatjuk őket: gyenge, erős, vegyes. a) gyenge A gyenge igék onnan kapták a nevüket, hogy tőhangjuk nem változik meg egyes szám 2. és 3. személyben, és egyszerű múltban sem.
ich mache wir machen Itt jól láthatjuk az igék személyragjait. A machen = csinálni ige ebben a formában (machen) főnévi igenévnek, szótári alaknak számít, mert így találjuk meg a szótárban. Minden igét, az erőset és vegyeset is, úgy ragozzuk, hogy a végéről leválasztjuk az -en végződést, majd személyragokat csatolunk hozzá:
ich -e wir -en Egyes szám 3. és többes szám 2. személyben a -t végződés megegyezik, akárcsak a többes szám1. és 3. személyében az -en. Nézzünk még példát gyenge ragozású igére: lernen = tanulni:
ich lerne wir lernen Kivételt képez a haben = birtokolni, és a sein = létezni segédigék. Ezek ragozásuk: haben
ich habe wir haben sein
ich bin wir sind b) erős Az erős igék egyes szám 2. és 3. személyben az igető magánhangzója megváltozik. Ez a változás lehet csak egy umlaut, de akár másik betűre is változhat. fahren = utazni
ich fahre wir fahren Itt az a umlautot kapott, amelyet azonban már nem viselt a többesz szám személyeiben. Most nézzünk egy másik igét, amelyben más betűre változik a szótő magánhangzója. lesen = olvasni
ich lese wir lesen Itt láthatjuk, higy az -e hangból egyes szám 2. és 3. személyben -ie lett. Emellett más érdekességet is felfedezhetünk. Ugyancsak ezekben a személyekben nem változott meg a végződés. Miért? Ha a megadott szó szótöve -s hangra végződik, akkor egyes szám 2. személyben nem kap még egy -s betűt, így csak a -t végződést kapja meg. Nézzünk egy olyan példát is, amikor az -e hang teljesen -i -vé változik: geben = adni
ich gebe wir geben c) vegyes a vegyes igék ugyanúgy ragozandók, mint a gyenge igék, a különbséget csak egyszerű múltban fogjuk észre venni. Vegyes ige például a nenne, brennen, denken ige. nennen = nevezni
ich nenne wir nennen brennen = égni
ich brenne wir brennen denken = gondolni
ich denke wir denken 2. Az elbeszélő múlt idő / Präteritum Az egyszerű, 1. múltnak is nevezett igeidőt a három igefajtával különbözően képezzük. Ezt az igeidőt inkább beszédben használják (innen az elbeszélő elnevezés), és előszeretetten fejezzük ki vele a múlt idejű cselekvést. a) gyenge A gyenge igék általánosan képzik 1. múlt idejű alakjukat. Ismételten le kell választanunk az igetőről az -en végződést, és a múlt idő szemléltetése képpen egy -te végződést kap.
ich machte wir machten Láthatjuk, hogy egyes szám 1. és 3. személyben megegyezik a ragozás, 3. személyben nem kap "-t" -t. A haben és a sein ige ismét kivétel, mert máshogy képzik múlt idejüket: haben - hatte
ich hatte wir hatten sein - war
ich war wir waren Meg kell jegyeznünk, hogy a haben és sein igét rendhagyónak kell vennünk. b) erős Az erős igéknek nincs egységes múltidejű végződésük. Minden igének saját múlt ideje van. Ezeket mind meg kell tanulni. A szótár "csillaggal" vagy "rh" rövidítéssel jelölik ezeket az igéket. Rendhagyó igéknek hívjuk ezeket, listájuk pedig a szótár elején vagy végén található (Rendhagyó igék táblázata). Nézzünk rájuk néhány példát: fahren - fuhr
ich fuhr wir fuhren Jól láthatjuk, hogy az a-ból u lett, az -en végződés pedig eltűnik róla. lesen - las
ich las wir lasen Itt az e változott a-ra, akár a következő példában: geben - gab
ich gab wir gaben c) vegyes A vegyes igék itt válnak felismerhetővé, ugyanis tőhangváltósak, ami az erős igékre emlékeztetnek, de -te végződést kapnak, amit a gyenge igéktől "örököltek". nennen - nannte
ich nannte wir nannten brennen - brannte
ich brannte wir brannten denken - dachte
ich dachte wir dachten 3. A befejezett múlt / Perfekt Az igékre általánosan igaz, hogy befejezett múlt időben segédigét kapnak, amelyet ragozunk, az igék pedig a mondat végén állnak. Két segédigét kaphatnak: a haben-t és a sein-t. Ezeknek is van elbeszélő múlt idejük: haben
ich habe gehabt wir haben gehabt sein
ich bin gewesen wir sind gewesen
Ebből a példából már jól láthatjuk a befejezett, 2. múlt felépítését. A példából láthattuk a 2. múlt felépítését. az ige ge- előtagot kap, a végén pedig a fajtájától függően -t vagy -en végződést kap. Soha nem kapnak ge- előtagot:
- ieren végű igék a) gyenge A gyenge igék úgy képzik 2. múlt idejű alakjukat, hogy ge- előtagot kapnak, a szótő végére pedig -t kerül. És ehhez járul hozzá vagy a haben vagy a sein segédige. machen - hat gemacht
ich habe gemacht wir haben gemacht b) erős Az erős igék 2. múlt idejét szintén a Rendhagyó igék táblázatából kell kinéznünk, de ha már tudjuk az 1. múlt idejű alakjukat, akkor következtetni tudunk a 2.-ra is. A tőhangváltós igék itt általában visszakapják eredeti szótövüket (több inkább, ami nem), ge- előtagot és -en végződést kapnak. fahren - hat / ist gefahren
ich habe / bin gefahren wir haben / sind gefahren A fahren igének azért lehet két segédigélye, mert eltérő a két jelentése. Haben akkor, ha a "vezetni" jelentését vesszük, mert erre rá tudunk kérdezni, hogy mit vezet. Sein pedig akkor, ha a jelentése "utazni". lesen - hat gelesen
ich habe gelesen wir haben gelesen geben - hat gegeben
ich habe gegeben wir haben gegeben c) vegyes A vegyes igék megtartják a megváltozott szótövet, ge- előtagot kapnak, a szavak végén pedig -t a végződés. nennen - hat genannt
ich habe genannt wir haben genannt denken - hat gedacht
ich habe gedacht wir haben gedacht Nézzünk példát -ieren végű és ver- kezdetű igékre: passieren, passierte, i. passiert = történni Ezt az igét felesleges lenne végigragozni, mert ahogy magyarul, úgy németül sem lenne értelme. verstehen, verstand, h. verstehen = érteni
ich verstehe / verstand / habe verstanden |