|
Az igék 2. Eddig megismerkedtünk a jelen, 1. múlt és 2. múlt idővel. Most egy kicsit tovább megyünk, és a jövő idő, feltételes jelen, feltételes múlt idővel, illetve a módbeli segédigékkel ismerkedünk meg. 1. A jövő idő / Futur A jövő idő a még be nem következett, tervezett cselekvés kifejezésére szolgál. A németben a werden igét használjuk, ennek magyar megfelelője a fog segédige. A jövő időt úgy képezzük, hogy a werdent ragozzuk, a mondat végére pedig az ige főnévi igeneve kerül.
ich wird machen = én csinálni fogom 2. A feltételes jelen / Kojuktiv Präteritum A feltételes jelen időt kétféleképpen képezhetjük: az igék elbeszélő múlt idejű alakjából, vagya würde ragozott alakjával. a) Az elbeszélő múltból képzett feltételes jelen gyenge igéknél: Gyenge igéknél az igék elbeszélő múlz idejű alakját vesszük, amely a szövegkörnyezettől függően nyeri el a feltételes jelentését.
ich machte = csinálnék erős igéknél: Ha az ige erős, vagyis rendhagyó, akkor megint csak meggyűlik vele a bajunk. Ismét fel kell lapoznunk a szótárat a Rendhagyó igék táblázatánál. Általába az erős igék elbeszélő múlt idejű alakjához egy -e végződést kapcsolunk, ha pedig az ige tőhangváltós, akkor "a", "o", "u" betűknél umlautot kap, de az igető még így is megkapja az -e végződést. treffen - traf - träfe = talál, eltalál
ich träfe vegyes igéknél: A vegyes igék ugyancsak hasonlítanak a gyenge igékre, mert elbeszélő múlt idejű alakjukat kell vennünk, de mivel tőhangváltósak, feltételes jelen idejű alakjuknál a tőhang visszaváltozik eredeti hangjára. nennen - nannte - nennte =nevezni
ich nennte b) A werden-ből képzett feltételes jelen A werdenből képzett feltételes jelen a jövő idő képzéséhez hasonló, csak mivel feltételes jelenről van szó, a werden-nek a feltételes alakját kell vennünk, a würden-t, és ezt ragozzuk az ige helyén, az ige főnévi igenévként pedig a mondat végére kerül.
ich würde machen
ich würde fahren Ezt a feltételes módot ugyanúgy használhatjuk, mint az elbeszélő múltból képzett alakot. Azonban ha az a szövegkörnyezetben megtévesztést okozna a jelentésével, akkor ezt az alakot javallott használni. Nézzük meg a két segédigénk, a haben és a sein feltételes módú alakját: haben - hatte - hätte
ich hätte sein - war - wäre
ich wäre 3. A feltételes múlt idő / Konjuktiv Plusquamperfekt A feltételes múlt idő a befejezett múlt időhöz hasonló. Itt is a segédigéket (haben vagy sein) ragozzuk az ige helyén, csak feltételes alakjukat kell venni, az ige pedig a mondat végére kerül 3. alakjában, vagyis a ge-s alakban.
ich hätte gemacht
ich wäre gefahren |