A számnevek A számneveket akkor használjuk, ha meg akarjuk mondani az időpnotot, mikor születtünk, vagy pontos számot adni a megszámolt tárgyaknak, személyeknek. Itt is fajtákra osztjuk őket. 1. A határozott számnév Határozott számnévnek nevezzük azokat, amelyeket meg tudunk számolni, meg tudjuk mondani pontosan, hogy mennyi van belőle. a) A tőszámnév Tőszámnevek alatt értjük az egyszerű számokat, amelyeket a mindennapokban használunk.
eins - egy A tőszámneveket a fentiek alapján képezzük. Ha például 22-t akarunk kifejezni, akkor azt mondjuk, hogy kettő (zwei), utána az és (und) kötőszó, majd a végére húsz (zwanzig). Vagyis kettő és húsz, mindezt egybe írva - zweiundzwanzig. Példák:
49 - neunundvierzig Ha nagobb számot kell kimondanunk, akkor sincs gond: 138 - einhundert-achunddreißig Ha ennél nagobb számmal találkozunk, ugyanígy fejezhetjük ki: 2011 - zweitausend-elf Évszámok esetében megtehetjük azt is, hogy például 1945 -nél azt mondjuk, hogy 19 száz és azután 45. 1945 - neunzehnhundert-fünfundvierzig b) A sorszámnevek A szorszámnevekkel fejezhetjük ki a tárgy/személy sorban, rangban elfoglalt helyét, illetve ezt használjuk arra is, ha egy adott hónap x-edik napján történő esemény időpontját. Vagyis: augusztus 20.-án - am zwanzigsten August Láthatjuk, hogy ha időpontot jelölünk meg vele, akkor elé egy am (an+dem) kerül, amellyel azt fejezzük ki, hogy -án/-én. Persze a sorszámnevek használatának is van szabálya. Az első három szám rendhagyó, vagyis rájuk ez a szabály nem érvényes:
erste - első A többire az a szabály érvényesül, hogy: 4-től 20-ig a számok "-te" végződést kapnak, 20-től fölfelé pedig "-ste" végződést. Melléknevekként ragozzuk őket. Példa:
fünfte - ötödik c) A törtszámnevek A törtszámneveket ugyanúgy képezzük, mint a sorszámneveket, csak "-tel" véződést kapnak. Ez azonban ugyancsak szabályon alapul: 1-től 20-ig "-tel" a végződés, 20-től felfelé pedig "-stel".
erstel - egyed Ha nem egész számot mundunk, akkor csak egyszerűen elé mondjuk a számlálót:
dreviertel - háromnegyed 2. A határozatlan számnév Azokat a számneveket vesszük határozatlannak, amelyekről nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mennyi az értékük.
viel - sok Ezeket melléknevekként ragozzuk, és fokozzuk. Fokozásnál meg kell néznünk, hogy melyik rendhagyó és melyik nem:
veil - mehr - (am) meist(en) |